Az egyik legfontosabb egy ortopédiai műtét után, hogy a fizioterápiás kezelés már a varratszedést követően (általában 10-14 napra), sőt gerinces műtétek (pl. porckorongsérv) esetében már 5-7 nap elteltével elkezdhető. Nem keverendő az orvos által előírt 1-3 hónapos mozgáskorlátozással, ami arra vonatkozik, hogy a páciens ne futkározzon, ne játsszon másik kutyával, ne labdázzon, egyszóval ne végezzen olyan tevékenységeket, ahol az adott (műtött) ízület rendellenes pózba kerülhet (pl. hirtelen irányváltás oldalra, ahol kicsavarodik pl. a térd, vagy hirtelen megindulások, lefékezések, ahol extrém tehernek vannak kitéve az ízületek). Gyógytorna során az aktív tornánál ízület kímélő módon tudjuk edzeni az addig lesorvadt izmokat, éppen ezért ez már varratszedés után elkezdhető. Így nemcsak, hogy megállítjuk a kóros folyamatokat, de szépen, idővel vissza is tudjuk építeni az elveszett izmocskákat, ilyenkor nemcsak a látványos nagy izmok fejlődnek, hanem a mély, vázközeli izmok is, amiknek nagyon fontos szerepe lesz az ízületek stabilizálásában. 

Hiába beszélünk rutin operációkról és kezelésekről, minden eljárás és minden páciens egyedi, különböző mértékben eltérő eset, így minden alkalommal egyedileg állítjuk össze a fizioterápiás kezelési tervet is (figyelembe véve a kutyus életkorát, állapotát, kórelőzményeit – nemcsak ortopédiait, diagnózisát, természetét, viselkedését, stb.). 

A legtöbb esetben a masszírozás és az instabil torna részét képezik a kezelésnek, több egyéb technikával (passzív kimozgatás, nyújtás, manuál terápia, stb.) kiegészítve. Pl. egy porckorong sérv eltávolítása után a rehabilitáció igen széles skálán mozoghat, az idegek regenerálódása sokszor hosszabb időt is igénybe vehet, ezen időszakban mindent el kell követnünk, hogy a funkciójukat vesztett idegek, idegpályák visszanyerjék munkájukat (ezt többet között ingerlésekkel, ingermasszázzsal tehetjük), fontos beillesztenünk, hogy a sorvadóban lévő izmokat folyamatosan tornáztassuk, még akkor is, amikor a kutya nem tud felállni (pl. flexor-reflex gyakorlatokkal, asszisztált állással, későbbiekben koordinációs gyakorlatokkal), valamint az ízületek mozgáspályájára is időt kell szentelnünk, hogy beszűkülésükkel ne akadályozzák a majdani felépülést (erre a passzív kimozgatások, bicikliztetések nagyon jók). Természetesen ahogy a páciens állapota javul, változik, úgy változtatunk mi is a kezelés menetén, mindig, amit a kutyus érdeke diktál. 

Általánosságban elmondható, hogy mindenki kap házi feladatot és folyamatosan kontrolláljuk a kis betegek fejlődését, hogy minél gyorsabban és precízebben tudjunk mi is a változásokra reagálni. Ilyen csapatmunka mellett sokkal gyorsabb és teljesebb a kis kedvencek felépülése.